Boogie Woogie Bugle Boy

Trombone - Piano

A "Boogie Woogie Bugle Boy" eredetileg egy The Andrews Sisters nevű amerikai énekegyüttes 1941-es slágere, amely a második világháború idején vált népszerűvé. A dal a The Andrews Sisters énekegyüttes előadásában vált ismertté, és felvette a korabeli populáris zenei stílus, a boogie-woogie elemeit, ami frissességet és energikusságot kölcsönzött neki.

Pretchistinka Polka

Széchenyi Imre 1825-1898

Sárvári és felsővidéki gróf Széchényi Imre (Bécs, 1825. február 15. – Budapest, 1898. március 11.) magyar országgyűlési képviselő, főrend, diplomata és zeneszerző volt, Széchenyi István unokaöccse, egy időben a magyar keringőkirálynak is nevezték. Táncok (keringő, polka, mazurka, galopp, induló) és romantikus versekre írt dalok fűződnek nevéhez. Kisebb terjedelmű műveinek és zenekari polkáinak, mazurkáinak egy részét kiadták nyomtatásban.

The American Patrol

Az "American Patrol" egy népszerű induló, amelyet Frank White (F.W.) Meacham írt 1885-ben. Magában foglalja Meacham eredeti zenei témáit és a korszak amerikai hazafias dalainak dallamait, mint például a "Columbia, az óceán gyöngyszeme", a "Dixie" és a "Yankee Doodle". Eredetileg zongorára komponálta, majd fúvószenekari átiratban adta ki Carl Fischer 1891-ben. Glenn Miller zenekara 1942-ben felvette a Jerry Gray által átírt induló swing változatát, amelyet 78 kislemezen adtak ki a Victor Recordsnál.

Éljen a magyar - polka

Az Éljen a magyar, egy polka csárdás ritmusban, amelyet ifj. Johann Strauss komponált, és 1869-ben adták elő legelőször a Pesti Vigadóban. A darab gyorspolka (Schnellpolka), amely több zenei és hangzásbeli utalást tartalmaz a magyar életre: "kuruc" kvartok, a dobok ostorcsattogást idéző bevágásai, a Rákóczi-induló és a Rákóczi-kesergő dallamai. Az előadás végén a zenészek magyarul Éljent kiáltanak. 1869-ben az ifj. Strauss már hat éve töltötte be a bécsi udvar császári–királyi báli karmesterének szerepét (k.k. Hofballmusikdirektor). Ez a pozíció azt feltételezte, hogy folyamatosan újabb és újabb, udvari bálokhoz illő műveket szerezzen.

J. Brahms: Magyar táncok IV-V.

Johannes Brahms Magyar táncok (németül: Ungarische Tänze) című műve (WoO 1) 21 élénk táncdallamból áll, amelyek főként magyar témákon alapulnak, és 1879-ben fejezte be. 

Brahms legnépszerűbb művei közé tartoznak, és a legjövedelmezőbbek is voltak számára. Minden egyes táncot sokféle hangszerre és együttesre átírtak. Brahms eredetileg a négykezes zongorára írta a változatot, majd később az első tíz táncot szólózongorára hangszerelte.

Fogj egy sétapálcát

Fényes Szabolcs - Szász Péter

"Fogj egy sétapálcát, és légy vidám" – énekelte Németh Lehel a sokak által jól ismert és kedvelt dalban, s egyben ösztönözte a korabeli ifjúságot, hogy kölcsönözzenek a nagyszülők ruhatárából más kiegészítőket is, és úgy járják a korábbi évtizedek táncait. A dal első bemutatójának pontos dátuma nem ismert, de valószínűleg az 1960-as évek elején történt, az első felvétel 1963-ból való.